HU-10
HU
Aszalógép
SFD 851GR
Copyright © 2016, Fast ČR, a.s. Revision 05/2016
használjon. A szárított alapanyagok állagának a helyreállítása történhet áztatással, főzéssel vagy ezek
kombinációjával. Az így kezelt alapanyagok a friss alapanyagokhoz hasonlóan használhatók fel.
A szárítás azonban nem öli meg a baktériumokat, penész- vagy élesztőgombákat. Ha az alapanyagot
túl sokáig áztatja szobahőmérsékleten, akkor azok megromolhatnak. Ha az alapanyagot 1 – 2 óránál
hosszabb ideig kívánja áztatni, akkor az edényt inkább tegye hűtőszekrénybe.
Az étel finomabb, táplálóbb és értékesebb lesz, ha a főzéshez az áztató vizet használja fel. Egy
csésze szárított zöldség az állag helyreállítása után körülbelül 2 csésze mennyiségű lesz. A szárítással
eltávolított nedvesség újbóli felvételéhez a szárított zöldséget hideg vízbe áztassa be, majd hagyja ázni
legalább 20 percig (legfeljebb 2 óráig). A zöldséget tegye forró vízbe. Az újraforrás után a lángot vegye
vissza és lassan főzze tovább.
Egy csésze szárított gyümölcs az állag helyreállítása után körülbelül 1,5 csésze mennyiségű lesz.
A szárított alapanyagra öntsön annyi vizet, hogy az alapanyagot a víz teljesen ellepje (később - szükség
szerint - töltsön rá még vizet). A gyümölcsök állagának a helyreállításához általában 1 – 8 óra áztatás
szükséges. Az áztatási idő függ a gyümölcs típusától, méretétől és a víz hőmérsékletétől (meleg vízzel
a folyamat felgyorsítható). Ha a gyümölcsöt túl hosszú ideig áztatja, akkor az elveszti az aromáját. Az
áztatás után (az áztatóvízben) a gyümölcsöt lassan főzze meg.
A szárított, vagy a visszaállított állagú alapanyagokat különböző módon használhatja fel.
A szárított gyümölcsöket süteményekbe és egyéb ételekbe teheti be, illetve utazáshoz, kiránduláshoz
magával viheti. A szárított gyümölcsdarabokat például kalácsokba vagy más édességekbe lehet tenni.
A visszaállított állagú gyümölcsöt kompotokban, koktélokban, vagy szószokban használhatja fel. Az
ilyen alapanyagokat kenyér vagy kalács tésztába teheti, töltelékek, saláták, omlettek alapanyagaként
használhatja, müzlikkel keverheti, vagy akár tejes koktélokhoz és fagylaltok készítéséhez is felhasználhatja.
A szárított zöldséget közvetlenül is lehet fogyasztani, vagy levesekbe, húsételekbe, salátákba stb. lehet
felhasználni.
Az áztatott vagy főzött szárított zöldségeket levesekbe vagy más fő ételekbe, salátákba lehet betenni.
A szárított és tört zöldségek kiválóan használhatók ételízesítőként (levesbe, pörköltbe, húsokhoz stb.).
A beltartalmi értékek megőrzése érdekében a következőket javasoljuk:
• tartsa be az előfőzés előírt időtartamát,
• a szárított alapanyagokat előírt módon és csomagolóanyagban, száraz, hideg és sötét helyen tárolja,
• rendszeresen ellenőrizze le a szárított alapanyagokat és állapotukat (azok nem lehetnek nedvesek),
• a szárított alapanyagokat ne tárolja hosszú ideig, minél előbb használja fel,
• a főzéshez használja az áztatóvizet.
SZÁRÍTÁS
A szárítási idő függ a gyümölcsök és zöldségek típusától, méretétől és a tálcára helyezett mennyiségtől,
valamint a tálcák számától is.
A szárítás ellenőrzéséhez vegyen ki pár szem alapanyagot a készülékből, és várja meg a minta teljes
lehűlését.
A forró alapanyag nedvesebbnek tűnik, mint a lehűlt alapanyag.
Az alapanyagokat megfelelő módon és ideig szárítsa, hogy a mikrobiológiai folyamatok ne okozzanak
később romlást. A szárított zöldség legyen kemény és törékeny. A szárított gyümölcsnek bőrösnek és
hajlékonynak kell lennie. A házilag szárított gyümölcs (amennyiben hosszabb ideig kívánja tárolni)
legyen szárazabb, mint a boltban megvásárolható szárított gyümölcs.